NYÁRI TÁBOROK – meghatározó élmények

Egy jó nyári tábor teljesen kiszakítja a lurkót a megszokott mindennapokból. Új helyen, új emberekkel, új dolgokkal, egészen más keretrendszerben és nagyon szabadon ismerkedhet. Olyan muníciógyűjtési lehetőség ez számára, melyből aztán év közben sokat töltekezhet.

Virág Henrietta írása

A nyári táborok pszichológiai hasznát dr. Szabó-Balogh Virág, klinikai gyermek-szakpszichológus, lovas és családterapeuta segítségével fejtegetjük.

– Alapvetően meghatározó élmény egy nyári tábor, hiszen vége egy tanévnek, és végre ki lehet szakadni a mókuskerékből, de most, több hónap izoláció, karantén és a digitális oktatásra történt átállás után, még inkább hangsúlyosabb lehet – fejti ki véleményét dr. Szabó-Balogh Virág. – Szükségük van a gyerekeknek arra, hogy ki tudjanak lépni az online közeg és a négy fal közül, hogy velük hasonló korú társaikkal lehessenek. Az iskolásoknak ki fog futni úgy ez a tanév, hogy személyes kortárskapcsolatra kora tavasz óta nem sok lehetőségük volt. A bezártság nemcsak a felnőttek számára, a gyerekeknek is nehéz, feszültségek bennük is gyűlhettek. Ezért talán még sosem volt ennyire fontos, hogy el tudjanak menni olyan nyári táborba, mely az életkori igényeiknek megfelelően, kütyümentesen, szabadságról szólhat.

Dr. Szabó-Balogh Virág
klinikai gyermek-szakpszichológus, lovas- és családterapeuta

ONLINE-RÓL OFFLINE-RA KAPCSOL
Szülő legyen a talpán, aki ne küzdene most csemetéje képernyő előtt töltött idejének csökkentésével. Ha csak a tanulást és a rokonokkal való kapcsolattartást nézzük, már az jóval több online létet kívánt a fiataloktól, és akkor még ehhez jön (társas kapcsolatok helyett) a mesékre, filmekre, játékokra fordított idő. – A digitális túlsúly nőtt – szögezi le a pszichológus is. – A vészhelyzetet megelőző időszak arányait visszaállítani is segíthet egy tábor. Legjobb, ha a szülők szorgalmazzák, hogy oda a telefont el se vigye magával a gyerek. A táborvezetőknél úgyis meg lesz a szülők elérhetősége, az emlékként őrizhető fotóanyag is megszervezhető másként. Jobban át tudja adni magát a lurkó a tábor élményeinek, ha közben nem a chatfalát ellenőrzi.

A gyerekeknek is szükségük van a Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus szerinti flow-élményre, azaz olyan élményre, ami a motivációt a maximumig fokozza, ami közben képesek teljesen odafigyelni valamire, amivel ösztönösen jön az öröm. – Három tényező nagyon elősegíti a flow-élmény minőségét: ha társakkal élik át, ha aktív a tevékenység, és ha lehetőség van rá szabadban átélni – mondja a szakember. – A nyári táborok jó része tudja ezt kínálni. A rendhagyó intézkedések miatt, most egyébként is előtérbe helyeződnek a szabadtéri programok. Nekem táborvezetőként az a tapasztalatom, hogy a gyerekeket még a téli táborok ideje alatt is alig lehet rávenni, hogy legyünk bent, ha van lehetőség kinti játékra.

NŐ A FELELŐSSÉG, AZ ÖNBIZALOM, FEJLŐDIK AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA
– A karanténban eltöltött idő a gyerekek kezébe felelősséget is adott azáltal, hogy a home office mellett a szülők nem tudtak rájuk folyamatosan figyelni – véli szakértőnk. – Le kellett magukat foglalni, olyan dolgokat kellett megoldaniuk, amiket egyébként nem szoktak, és ehhez hozzá kellett nőniük. Ami alapvetően jó dolog, de hosszútávon kell, hogy kapjanak másféle lehetőséget is a felelősség gyakorlására, például a szociális készség terén. Ahhoz társaság kell, hogy figyelhessenek egymásra, hogy észre tudják venni, ha a másik a komfortzónájának határán van, ha kell, tudják nyugtatni és bátorítani a társaikat. E fajta felelősség gyakorlására nagyon jó egy tábor. Annak köszönhetően, hogy az eltérő körülmények között élő gyerekek (az egykék, a nagycsaládból jövők, a szociálisan rosszabb körülmények között élők, a nagyon jól élők, a távol élők, a közel élők) egy adott táboron belül azonos dolgokban vesznek részt, sokat tudnak érzékenyülni egymáshoz. Tanulhatnak, kaphatnak új nézőpontokat, vagyis az érzelmi intelligenciájuk fejlődhet. Az önbizalmuknak is jót tesz, hogy egy új helyen, anyu, apu nélkül, vagy a legjobb barát nélkül, egy szál magukban helyt tudnak ott állni. A szülőkkel való kapcsolat hasznára is válhat, ha a tábori napok vagy hét végén átbeszélik együtt az ott szerzett sok-sok élményt.

Nyári tábor a Pszicho-Pata Lovas és Lovasterápiás Központban.

MILYEN TÁBORBA MENJEN A GYEREK?
Ma már sokféle tábor közül lehet választani. Éppen ezért valamelyik mellett dönteni sem olyan könnyű. – Érdemes előre felmérni, hogy egy adott tábornak milyen a struktúrája, tematikája, hogy mégis mi várja majd ott a gyereket – ajánlja dr. Szabó-Balogh Virág. – Ha a gyermekmegőrzésen túl, célunk, hogy az iskolai keretekből valóban kilépve, szociálisan (vagy mozgásban, bátorságban, egy művészeti ágban, bármi másban) fejlődjön is a csemete, akkor nagyon fontos, hogy megnézzük, hogy hogyan épül fel a program és a táborvezetőnek mindehhez van-e megfelelő kompetenciája. Az sem baj, ha a tábor lehetőséget ad a gyerek számára a saját komfortzónájából kimozdulni. Érdemes végiggondolni, hogy a csemete személyiségéhez, érdeklődési köréhez mi passzol a legjobban. Egy nyitott, érdeklődő, extrovertált gyerek számára nyugodtan lehet olyan tábort keresni, ahol új társasággal, új helyszínen próbálhat ki új dolgokat. Azoknál a gyerekeknél, akik introvertáltabbak, művészi beállítottságúak, nehezen nyitnak, ajánlott végiggondolni, hogy van-e valami speciális művészeti érdeklődésük, és akkor annak megfelelő tábort keresni. A bátortalanabb gyerekeknél óvatosan kell kezelni a táborkérdést. Még ha úgy is gondolja a szülő, hogy jól érezné magát ott a kölök, kötelezően ráerőltetni semmit nem szerencsés. Inkább más módon lenne jó megteremteni annak a lehetőségét, hogy ő maga gondolja azt egy adott táborról, hogy oda érdemes neki elmenni.

Ebben az alábbi tanácsok segíthetnek:
– Látogassunk el előre a leendő tábor helyszínére! Ha van rá lehetőség, nézzünk ott közösen szét!
– Ismertessük össze a gyerkőcöt előre a táborvezetővel!
– Ha a tábor fő tevékenysége kipróbálható, akkor próbálja is ki! (lovagoljon, agyagozzon stb. előtte)
– Beválhat az is, ha egy jóbaráttal, unokatesóval, ismerőssel együtt megy táborozni.
– Ismerje meg a szülő előre a tábor napi menetrendjét, és beszélje azt át a picivel.
– Érdemes a tábor weboldalát/Facebook oldalát közösen megnézni, korábbi évek galériáit átlapozni. Ha esetleg ismerős gyereket talál a fotókon, az kedvcsináló lehet.
– Keresgessenek a neten képeket a környékről és a kirándulási pontokról is!
– Szerencsés, ha egy tábor programja úgy van felépítve, hogy a gyerek mondhassa azt is valamire, hogy nem. Ha tudja előre, hogy nem minden játék, nem minden program lesz kötelező, ha van passzolási joga, bátrabban marad ott.
– Ha lehetőséget ad rá a tábor, akkor ki kell próbálni az első napot. Bátrabban vág bele, ha tudja, hogy nem lesz kötelező végigcsinálni az egész hetet, lehet még visszaút.
– Saját táborélményekről beszélgetni. Legyen az szülő, nagytesó, vagy bárki, aki a gyerek számára meghatározó mintaszemély. Elő lehet venni a régi táboros képeket, nosztalgiázni az első tábortűzről… Ottalvós táboroknál ez még fontosabb lehet.
– Érdemes a gyereket a saját, táborhoz köthető fantáziájáról beszéltetni. Mit gondol milyen lesz? Mit fognak ott majd csinálni? Milyen élményt szeretne, ami ott érje őt? Mi az, amitől tart, ami nem lenne jó, ha megtörténne vele? A megfogalmazott, kimondott érzések alapján könnyebben megnyugtatható a gyerek, és jelezhető előre a táborvezetőnek az is, ha valamitől nagyon tartana.

Kiemelt kép: a Pszicho-Pata Lovas és Lovasterápiás Központban készült.

A cikk a Dél-Pest Megyei és a Kecskeméti Szuperinfó XXXI/23. számában jelent meg.