FIALA BORCSA – A gourmet író és főszerkesztő

Harsány megjelenése és határozott jelleme mellett a mai napig megvan benne az a kamasz, aki felfedezte a Dunát és a Káli-medencét. Idén ősztől ő a WMN főszerkesztője. Új feladatairól és számos másról Fiala Borcsával beszélgettünk.

Írta: Bátóczki Nikolett

Az Országos Könyvtári Napok alatt a Ceglédi Városi Könyvtárban nagy a nyüzsgés. Kétosztálynyi kiskamasz várja, hogy végre elkezdődjön kedvelt ifjúságikrimi-írójukkal az író-olvasó találkozó. De nemcsak a gyerekek várták a találkozást, később kiderült, Borcsának is nagyon fontos az olvasóival való szoros kapcsolat.

Fotó: Kerepecki Anna / WMN

• A Balatoni nyomozás nem az első könyved. Minek a hatására döntöttél a regényírás mellett?
Amikor a WMN-nél kezdtem dolgozni, egy héten belül három könyvkiadó is megkeresett azzal, hogy lenne-e kedvem könyvet írni. Őszintén megvallva, előtte eszembe se jutott ilyen dologba vágni a fejszém, de az egyik olyan izgalmas projektnek ígérkezett, hogy elvállaltam. Ez volt a Szerinted?!, ami számomra azért is különleges, mert egy kamasz lány és az édesanyja közötti konfliktusokat tárja fel. A könyv egyik fele a lány, a másik az édesanya szemszögéből íródott, és középen van elrejtve egy időkapszula, ami egy fiú gondolatait közli. Ekkor jöttem rá, hogy én valójában egy tizenkét éves fiú vagyok legbelül. Később így jött Bona Peti karaktere is, aki a Bűntény a Dunán főszereplője.

• A Balatoni nyomozás a Káli-medencében játszódik. Neked is vannak gyerekkori élményeid a magyar tengernél? Bejártad azokat a helyeket, amelyeket Krisztiék?
Budapesten lakom, és imádom a várost kettészelő Dunát, ezért lett
a Bűntény a Dunán helyszíne. Másik nagy szerelmem a Káli-medence. Kislány korom óta ott töltöm a nyaraim nagy részét. Most már a gyerekeimmel együtt járok a Balatonhoz, vannak kedvenc helyeink, amelyeket mindig meglátogatunk. A Balatoni nyomozás helyszíneit végigjártam többször is. A révfülöpi lángosost mindenkinek meleg szívvel tudom ajánlani.

• A három főszereplő: Kriszti, Huba és Töpszli néni közül ki hasonlít rád a legjobban? A karaktereidnek vannak olyan jellemzői, amiket a környezetedben élőktől kölcsönöztél vagy teljesen a fantáziád szülöttei?
Amikor a Bűntény a Dunánt írtam, arra törekedtem, hogy legyen a történetben kellő mennyiségű izgalom és fordulat. Eredetileg volt benne egy nagymama figura is, akit azon melegében el is tettem láb alól, amint megismerkedtek vele az olvasók. A szerkesztőm, Balázs Eszter azonban könyörgött, hogy ne csináljam már ezt a szegény gyerekekkel, hiszen előtte már kinyírtam egy másik szereplőt és egy macskát is… Ne legyek ilyen vérszomjas. Így viszont úgy, ahogy volt, kikerült a nagyi figurája a Bűntényből. Ám addigra annyira megszerettem a karaktert, hogy később sem volt szívem tőle teljesen megválni. Így született meg Töpszli néni, akit az én nagymamámról formáztam, és egy kicsit olyan, mint amilyen én is szeretnék majd lenni. Különböző tetoválások díszítik a testét, hat testvére közül ő az egyetlen lány. Igazi belevaló, sörösüveggel tud tüzet gyújtani, már nyolcévesen autót vezetett, később pedig hajós kapitány lett. Kriszti pedig állandóan beszél, akárcsak én. Ahogy gyerekkoromban én, úgy ő is a nyárra elszabadul a fővárosból, és bejárja az egész Káli-medencét. Ami bennem és a karakteremben közös, az az evés iránti szeretet, de ezzel nem mondok újdonságot azoknak, akik ismerik a munkásságom.

• A gyermekeid hogyan kezelik a tényt, hogy „anya író”? Olvasták a könyveidet?
Marci fiam kiskamasz volt, amikor a Bűntény a Dunán könyvemet írtam. Számomra fontos, hogy mindig úgy írjak, hogy akiknek szól a regény, azok hitelesnek és sajátjuknak érezzék, ezért szeretem a részeket hangosan felolvasni. Ahogy elkészültem egy fejezettel, Marci két szelet süteményért cserébe meghallgatta, és ha úgy érezte, akkor szólt, hogy a gyerekek nem így beszélnek. Ezért ajánlottam neki a könyvet. A Balatoni nyomozásnál, azonban már annyira kamasz volt, hogy nem volt hajlandó segíteni, így sajnos mankó nélkül kellett írnom. A lányom, Rozi abszolút elhatárolódik ettől az egésztől. Ami nem arról szól az életemben, hogy én az ő anyukája vagyok, az őt mélységesen hidegen hagyja.

• A WMN közösségében eddig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedtél, idén ősztől D. Tóth Kriszta tartalmi- és ügyvezető igazgatóként folytatja munkáját, és téged bízott meg a portál főszerkesztőjének. Milyen változások álltak be a munkádban az új pozícióval?
Most már az összes szerkesztőségi értekezletet nekem kell egyedül levezényelnem, a teljes tartalmi csapatnak a működését én irányítom. Próbálok a sok szigorúság mellé valami pluszt is adni, ezért havi egy alkalommal, minden hónap utolsó csütörtökén, bevezettem a brunch-os meetinget, amit előszeretettel dokumentálunk a különböző közösségi platformokon, ráadásul ezzel a munka is sokkal hatékonyabban megy.

• A WMN Youtube csatornáján fut saját műsorod: Az élet sava Borcsa. Októberben kezdődött a harmadik évad. Mesélsz
a formációról és az új vendégeidről?
A koncepció az új évadban is maradt: olyan ételt főzünk, amihez a vendégek valamilyen formában személyesen kötődnek, és közben számos témáról beszélgetünk, annyi különbséggel, hogy most egy különkiadással indultunk. Részt vettem a XIV. Coop Rallyn, ahol Jakabos Zsuzsával főztünk együtt. Nagyon viccesen néztünk ki egymás mellett, de szerintem nagyon különleges epizód lett, mivel a műsorban először készítettünk ételt a szabadban. Másik nagyon várt vendégem Fiala János, aki nem az édesapám, hiába gondolják ezt sokan. Igazán családiasra sikerült Jánossal a beszélgetés, mert az első fél órában csak az volt a téma, hogy mennyire nehéz az ő képzelt lányának lenni. Meglepő módon egyébként az én apám is Fiala, csak nem János, hanem István, és építészmérnök.

• Az élet sava Borcsa és a színes Instagram profilod is bizonyítja, hogy nagy kanállal eszed az életet, mindened a gasztronómia. Hogyan definiálnád Fiala Borcsa konyhai ízvilágát? Mi a kedvenc ételed?
Nem igazán van kedvenc ételem, nagyon sok mindent szeretek. Amikor nagy ritkán elkezdek kalóriát számolni, akkor mindig kiderül, hogy amiből a legtöbbet eszem, az a zsír. Egyik nagy kedvencem a sima vajas kenyér, jó kenyérből, jó vajjal. Kevés olyan dolog van, ami ennyire sallangmentes és mégis mennyei tud lenni. Főleg, ha házi kenyérből készül.

• Mik a terveid a jövőre nézve? Mikorra várható újabb könyved?
Kilátásban van jövő évre az új regényem, Kártyavár munkacímen fut, amivel a felnőtt közönséget fogom megszólítani. Ezután szeretnék a családomnak és magamnak is adni egy fél évet, amikor hétvégén nemcsak addig tart a szabadidőm ameddig a kutyámat sétáltatom, hanem minőségi időt tudok velük eltölteni. Kacérkodok a horrorral is, azt gondolom jövő nyárra összeáll egy koncepció a fejemben. A WMN-es feladatokból most bőven van. DTK nagyon magas lécet rakott elém. Ismerve a saját korlátaimat, ez egy olyan kabát, amibe még bele kell nőni. Egyelőre szeretném úgy megvetni a lábam ebben a szituációban, hogy kényelmesen érezzem magamat, és mások se kapjanak tőlem frászt.