Visszér

Általában reggel még nincsenek tünetek, aztán a nap végére elnehezül az ember lába, duzzadttá válhat, fájhat, sőt zsibbadhat is. Van, hogy ezek az érzések kapcsolhatók látható elváltozásokhoz, de az is lehet, hogy a vénás elégtelenség mélyen van, és nem látszik.

Írta: Virág Henrietta

Az érbetegségek egyik nagy területe a visszeresség, mely gyakorlatilag csak az alsó végtagokban alakul ki. A betegség természetét dr. Király László érsebész segítségével vetjük górcső alá.

Dr. Király László
sebész, érsebész

NEM FELTÉTLENÜL FÁJ
Első jelek egyike, hogy egy-egy fárasztó nap után már alig várja az ember, hogy kiléphessen a cipőjéből, bokája vastagabbá válik a megszokottól, fáj és viszket a lába. Majd ezek a tünetek egyre gyakrabban, egyre kisebb terhelésre jelentkeznek, és éjszakai görcsökkel párosulhatnak. Alapvetően két vénatípus létezik, egyik a felületi, másik a mélyvénás rendszer. A sebészeti területhez a tipikus visszeresség, a felületi erek elváltozása tartozik. Ezek egy idő után általában láthatóak, a bőrön áttűnnek és kidudorodnak. De ahogy az is előfordulhat, hogy kezdetben nincsenek látható jelek, ugyanúgy az is lehet, hogy kezdetben nem jár a betegség fájdalommal, csak nem tipikus panaszokkal. Rendkívül egyéni a fájdalom mértéke, és nem tudható, hogy mitől függ. Amikor nem fáj, az azért veszélyes, mert akkor a kezdeti stádiumban nem fordul orvoshoz a beteg, és nem lesz idejében észlelve a probléma, hiányozni fognak a további romlás megakadályozásáért tett lépések. Pedig – mint ahogy számos más betegség esetén is – a visszér kezelésében, gyógyításában is nagyon nagy szerepe van az egyénnek. Lehet a kialakulásának esélyét odafigyeléssel csökkenteni, ha pedig már kialakult, akkor gyógyulása érdekében önmaga is sokat tehet az ember. – Azt szoktuk mondani, hogy azt lehet csak meggyógyítani, aki hagyja magát, aki közreműködik, betartja az orvosi tanácsokat, szedi a gyógyszereket. Elfogadja az életmódváltásra tett javaslatokat, tornával, mozgással is tesz az egészségéért – mondja dr. Király László. A visszér megelőzésére és már kialakult betegség esetén is nagyon hasznos a dinamikus mozgás, a statikus tevékenység, a sok ülés és állás nem szerencsés.

MITŐL ALAKULHAT KI A VISSZÉR
A vénás érrendszer szállítja vissza az elhasznált vért a szívhez. Az artériákkal ellentétben, ezek az erek nem beszűkülnek, hanem probléma esetén kitágulnak. A megfelelő vérszállításához egészséges érfalra és egészséges vénabillentyűkre van szükség. Utóbbiak akadályozzák meg a vér visszafelé történő áramlását. Ha ezek a billentyűk elégtelenül működnek, akkor a vénafal károsodik, és a pangó vér kitágítja az ereket. Két dolog is befolyásolhatja kialakulását: egyik a genetika, a veleszületett kötőszöveti gyengeség, a másik pedig az életmódhoz köthető tényezők. Ahogy már utaltunk rá, vannak gyakorlatok, amik jók a meglévő visszeres betegségekre, és alkalmazhatóak megelőzésként is. A testsúlyra nagyon oda kell figyelni, érdemes kerülni a gyakori, túlzott meleg vizes fürdőzést, valamint érdemes befejezni a fürdést egy hideg vizes zuhannyal. Fontos a kellő mennyiségű folyadékfogyasztás. Lehet kompressziós harisnyát viselni, és még számos olyan tényező van, amivel a vénák keringése befolyásolható.

HA MŰTENI KELL
A visszér gyógyításában általában utolsó lépés a műtét, hiszen mint minden más műtét, az érműtét is jár némi kockázattal. Ma az úgynevezett endovascularis (éren belüli) műtétek a preferáltak, azaz a lézeres és a rádiófrekvenciás visszérgyógyítás. Sajnos, ezek csak magánintézetben érhetők el, így a betegek jelentős része nem kéri, vagy nem teheti meg, hogy drága eljárást válasszon.
A hagyományos műtéti eljárásokkal szemben ezek során nem történik vágás, általában ambulánsan történnek, csak enyhe bódítással járnak, és már másnap munkaképes lehet a beteg. Míg vágás esetén legalább egy éjszakát kórházban kell tölteni, majd egy napig szükséges feküdni, és néhány hétig fáslizni a lábat. A műtét a visszérbetegség egy nagyon súlyos következményét hivatott elkerülni, a trombózist.

Visszér és a kismamák

A terhesség esetén a testsúly megnövekszik, és a kismedencében fokozott nyomás terhelődik az erekre. A vénák fala vékonyabb az artériáknál, ezért azok összenyomódnak, így valamilyen szinten gátolt a vér szív felé tartó útja. A comb és a lábszár területén lévő erekben az áramlás lelassul, a vér feltorlódik, ezáltal az erek kitágulnak. A létrejött kismedencei nyomásfokozódás miatt a szeméremtest környékén lévő mellékvénákban is kialakulhat ilyen tágulat. Tehát maga a várandósság, mint fizikai, mint hormonális változás is nagymértékben hozzájárul a visszeresség kialakulásához. Ez szülés után nagyrészt rendeződik, ahogy visszaáll a hormonháztartás az eredeti állapotra. Itt maximálisan működik a megelőzés: a mozgás és a kompresszió (harisnya, fásli) használata.
Vannak kimondottan kismamáknak készített harisnyanadrágok, amelyek megfelelő kényelmet nyújtanak a pocakrészen, ugyanakkor a lábszáron, a comb területén biztosítják a kompressziót. Sőt, a korszerűbbeket már úgy szövik, hogy bokánál is rásegítenek a nyomáskülönbség kialakítására.