Beszédfejlődési problémák

Hogyan segítsünk a gyermeknek?

Érezhetően egyre több a beszédhibás kisgyermek, azonban a jó szűrőrendszernek köszönhetően, már a legtöbb esetben időben felfedezik. Megfelelő fejlesztéssel és kellő türelemmel nagy változások érhetőek el a gyermek beszédfejlődésében.

Írta: Vágsélei Csilla Sára

„Az évek során nagyon jó szűrő-, vizsgáló- és ellátórendszer épült fel a kisgyermekek beszédfejlődését érintően, így azok is a látókörünkbe kerültek, akik korábban nem. A szülők ezáltal időben segítséget kapnak – tájékoztat minket Bodor Éva, a Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) logopédiai munkaközösségének vezetője. Orvosok, védőnők, óvónők mind figyelik a gyermeket, és probléma esetén szakemberhez irányítják a szülőt. Logopédusok az óvodáskor kezdetén és később az iskolába kerülés előtti évben is szűrik a kicsiket, ahol fény derülhet a beszédfejlődés eltéréseire.

„A szakemberek mellett az édesanya odafigyelésére is szükség van, hiszen ő van a gyermekkel napi 24 órában. Apró dolgokból megállapítható, hogy minden rendben van-e. Odafigyel-e a baba a különböző hangokra, beszédre, mosolyra mosollyal, hangadásra hangadással reagál-e? Ezek mind hozzátartoznak a kommunikációs fejlődéshez. Féléves kor környékén el kell, hogy kezdjen gagyogni a gyermek, majd egyéves kor körül meg kell érkeznie az első szavaknak. Ha ezek nem jönnek időben, azok mögött mindig egy kiderítendő ok áll, hogy mi is okozza a lassú beszédfejlődést”- mondja a szakértő. Kétéves korra körülbelül ötvenszavas szókinccsel kell rendelkeznie a gyermeknek, amit az anyuka könnyen össze tud írni. „Fontos, hogy szó alatt nem az értelem nélküli utánzást értjük. Az számít szónak, amit a gyermek egy tárgyra vagy személyre következetesen használ. Majd hároméves kor körül következnek a mondatok, amelybe még ekkor beleférnek a kiejtési hibák”- magyarázza Bodor Éva.

Ha kétévesen a gyermek még nem beszél, akkor mindenképpen segítséget kell kérni. Ekkor a szülő a pedagógiai szakszolgálathoz fordulhat, ahol vizsgálat után egy bizottság eldönti, hogy van-e eltérés, és milyen fejlesztésre van szükség. Ezek után megkezdődhet az ingyen hozzáférhető korai fejlesztés, amely magában foglalja többek között a mozgás, a gondolkodás és a beszéd fejlesztését is. „Az óvoda előtti komplex fejlesztések alkalmával megmutatják a szülőnek, hogy hogyan kell otthon foglalkoznia a gyermekkel. Az óvodai hároméves kori szűréskor kiderülnek az esetleges nyelvi zavarok, amelyeket kiscsoportos foglalkozásokkal, tanácsadással orvosolnak. Az iskola előtt egy évvel, ötévesen már számításba veszik a kiejtési hibákat. Ekkor azt figyelik a logopédusok, hogy tiszta-e a gyermek beszéde, és életkorának megfelelő módon használja-e. Szükség esetén rendszeres logopédiai foglalkozásokkal segítik a gyermekeket”- tájékoztat a logopédus.

Ha a gyermek beszédállapota a nagycsoport végére még nem biztosítja a sikeres iskolakezdést, akkor még egy év óvodát javasolnak, vagy lehetőség van beszédjavító osztályban eltölteni egy tanévet. „Nagy kereslet van ezekre az osztályokra. Négy ilyen kis létszámú osztály indul minden évben. A tanköteles kort elért gyermekek számára ez egy remek előkészítő az iskolára, ahol gyógypedagógusok és logopédusok fejlesztik a gyerekek különféle készségeit, középpontban a beszéddel. A gyermekek napirendjébe építik a logopédiai, mozgás és egyéb kognitív fejlesztéseket. A szülőknek ebben az esetben nem kell magánórákra plusz pénzért járatni a gyermeket. Egy év elteltével bizonyítvány nem jár, azonban érettebbek, fejlettebbek lesznek, és bármelyik iskola első osztályába mehetnek tanulni. Ez egy preventív jellegű év, és tapasztalataink szerint az iskolák szívesen fogadják az innen kikerülő gyermekeket az első osztályokba”- világosít fel minket Bodor Éva.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a beszéd zavara sokszor egy tünet, ami mögött sok minden állhat: pszichés zavar, hallássérülés, autizmus, az értelem sérülése. Ha a probléma súlyosabb, akkor a szakértői bizottság sajátos nevelési igényt állapít meg, ez esetben az EGYMI logopédusai, gyógypedagógusai tudnak segítséget nyújtani. „Mindnyájan érezzük a digitális kornak köszönhető változásokat – folytatja Bodor Éva. – Nagyon okosan kell korlátozni a szülőnek a kütyük használatát, hiszen a beszédfejlődésben fontos élőszavas- kommunikációt semmi sem válthatja ki. Persze néha jól jön az anyukának a tableten lejátszott mese által hozott nyugalom, de a nap nagy részében legyen mozgás, közös játék és élőmese minden mennyiségben! A beszélgetés és az interaktív meseolvasás által fejlődik a gondolkodás, szociális készség, a szókincs, kifejezőkészség. Egy készen kapott tévés mese nem fejleszti úgy ezeket a készségeket. Fogjunk egy mesekönyvet, feküdjünk a pici mellé, és ne csak felolvassuk a történetet, hanem nézegessük együtt a képeket, mondjuk ki, ismételgessük a szavakat, beszélgessünk a képekről! Kutatások is igazolták, hogy akinek gyermekkorában mesélnek, olvasó felnőtté válik, és nem utolsó sorban másfél évvel juthat előrébb beszédfejlettség terén az iskoláskor kezdetére.”

A cikk eredetileg a Családinfó Magazin 2019. nyári számában jelent meg.