A játék egy kis mikrokozmosz

Megújult a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely. Ennek apropóján fejtegettük Kalmár Ágnessel, az intézmény vezetőjével a majd 40 éves gyűjtemény múltját, jelenét, jövőjét és azt, hogy hogyan is érdemes egy múzeumnak megszólítani a mai gyermekeket.

Írta: Vágsélei Csilla Sára

Idén januárban adták át a korszerűsített és tartalmában is megújuló állandó kiállítást a Szórakaténuszban. A 70.000 darabos játékmúzeumi gyűjteményből így már 6000 tárgy tekinthető meg. Kalmár Ágnes, a múzeum vezetője elmondta, hogy a felújítás alkalmával törekedtek arra, hogy a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas Kerényi József által tervezett épület jellegzetességei megmaradjanak, a funkciói pedig még inkább kihasználhatóak legyenek. Így eshetett meg, hogy végre a honfoglaló magyarok jurtája által ihletett körgaléria is az állandó kiállítás terévé vált. Térben és tartalomban ez köti össze a múzeum tárgyait a kézműves foglalkozásokkal. „Minden intézmény változik, önmagát is módosítja, és fejlődik. Izgalmas végigkövetni ezt, ami a Szórakaténusz esetében 37 évet jelent. Anno hatalmas mérföldkő volt, hogy ’81-ben végre létesült egy játékok gyűjtésére szakosodott múzeum. Akkoriban az 1920-as éveknél későbbi tárgy nem kerülhetett a polcra. Ma már az 1780-as évektől egészen az 1980-as évekig nyúlik a gyűjtemény repertoárja. Nemcsak a látogatók, hanem a gyűjtők érdeklődési köre is változik”- mondja Kalmár Ágnes.

Múzeum és a gyerekek
Egy állandó kiállításnak évekig helyt kell állnia, ezért több szempontot figyelembe kellett venni a felújítás során. „Minden játékot próbálunk műtárgyként bemutatni, a vonásait kiemelni. A mai gyermekeket, azonban hatalmas információáradat éri, és ezek mellett másképp is szemlélik a tárgyakat. Az unokáimat is csodálattal nézem, hogy mi mindent tudnak már. Sokszor elgondolkodtam, hogy tudunk nekik újat nyújtani, mivel foghatjuk meg őket. Abban biztos voltam, hogy nélkülözhetetlenek az interaktív elemek. Mozgásnak, változásnak kell történnie a kiállítótérben, és élményszerűvé kell tenni a tárlatot”- hívja fel a figyelmet Kalmár Ágnes. Így döntöttek amellett, hogy bizonyos tárgyak mozgásérzékelő hatására megmozduljanak, vagy a litofán képecskék megmutassák magukat teljes mivoltukban. Digitális elemeket is elhelyeztek a kiállításon, amelyek bővítik a lehetőségeket és a kiállított dokumentumok tárházát a képernyőn. A Rodolfo gyűjtemény és a körgaléria vetítésekkel lett színesebb. „Sok kisgyermek nálunk fogalmazza meg talán először, hogy múzeumban lenni jó. Mi határozzuk meg az első ilyen jellegű élményét, ami megalapozza a későbbi hozzáállását a kultúrához. Ezért fontosnak tartom, hogy az emberek rájöjjenek, hogy a múzeum nem egy tőlünk távol álló dolog. A tárlatvezetéseim alatt szeretem elmesélni a gyűjtés történeteit, amelyből kiderül, hogy ezek a tárgyak és sztorik mindannyiunknak ismerősek, közeliek lehetnek. Szeretik is hallgatni a kicsik, hogy egy-egy hajdani gyerek hogyan kapta meg azt a játékot, amit ő most a vitrinben lát. Ekkor tudatosul bennük, hogy ez róluk szól, és tudják ezeket a történeteket a saját játékaikhoz és életükhöz kötni. A játék egy kis mikrokozmosz, szinte minden megtalálható bennük, ami a felnőttek életében is. Nemcsak a tárgyak, hanem azok a gondolatok is, amelyek fontosak egy-egy emberi kor számára. A különböző gyerekkönyvek és a társasjátékokban kitűzött célok sokszor megegyeznek egy-egy kor eszményével. Jó, ha a gyerekek megismerkednek a különböző korok játékaival, mert általuk felfedezhetik a történelmet is”- fejti ki Kalmár Ágnes.

Alkotni jó
Az alkotás lehetősége már a kezdetektől alappillére volt az intézménynek, így már az első évben játékkészítő kézműves műhelyként is funkcionált a játékmúzeum. „Dr. Bánszky Pál művészettörténész ötlete volt, hogy a gyerekek maguk is elkészíthessék játékaikat, így a kézműves foglalkozások a mai napig szerves részét képezik a Szórakaténusznak”- tájékoztat minket Ágnes. A műhely a nyári időszakban keddtől szombatig várja a gyermekeket. Egy hét, egy téma. A pedagógusok rugalmasak, így akár 3 és 15 éves gyermek is részt vehet. Több korosztály számára tudnak érdekeset nyújtani. Az egy hét alatt akár egy bonyolultabb tárgy elkészítése is lehetséges. Nemezelés, batikolás, fajáték készítés is van a repertoárban, ami számos esetben kapcsolódik a kiállítás tárgyaihoz. Június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján a japán játékgyűjteményé lesz a főszerep: japán játékkészítés és előadás a daruma babáról. Iskolaidőszakban a szombat az alkotásé a nyitott műhelyekben. 1989 óta töretlen sikerrel működik a nyár kivételével, kéthetente az Aprók tánca. Élő népzene mellett jeles napokat idéznek fel a foglalkozásvezetők, akik a néptánc kezdeti lépéseit is megtanítják a kicsiknek. Havonta egyszer pedig társasjátéknapot tartanak, ahol nem csak a legkisebbek özönlik el a körtermet.

A cikk eredetileg a Családinfó Magazin 2019. nyári számában jelent meg.