Zene a karzatról

Még csak idén lesz 23 éves, de már nem egyszer szervezett újévi koncertet olyan fellépőkkel, mint Malek Andrea vagy Vásáry André. Kora ellenére olyan alázattal és maximalizmussal áll a zenéhez, amivel rácáfol a fiatalokra rásütött bélyegekre.

Túri-Nagy János orgonaművésszel Vágsélei Csilla Sára beszélgetett.

Mikor kezdődött a zene iránti szereteted? Szüleidnek is része volt ebben?
Igen, Apukám is hatással volt rám. Civilben ügyvéd, de emellett profi énekes és billentyűs hangszeren is játszik. Már kiskoromban egészen közelről megismertem a zenét. Állítólag abban különböztem a többi gyerektől, hogy nem csapkodtam a zongora billentyűit, hanem külön-külön ütöttem le a hangokat, és figyeltem azokat. El is kezdtem zongorázni, majd zeneiskolába jártam, és jött az orgona. Én annak a híve vagyok, hogy először zongorán kell eltölteni néhány évet, és utána következhet az orgona. Nem tudom szétválasztani a kettőt, ugyanúgy szeretem őket. Úgy gondolom, hogy van, ami a zongorán és van ami az orgonán szól jobban.

Nem mindennapi hangszer az orgona. Mi fogott meg benne?
Ugyan minden zongora máshogy szól, de az orgona annál is sokszínűbb és a hangzás is grandiózusabb. Az orgona a templomba lett kitalálva. Szoktam játszani hangversenyteremben, például a Müpában is, és minden koncerten jól érzem magam, de rengeteget hozzátesz az érzéshez, amikor templomban játszhatok.

Csongrádon születtél, azonban Kecskemétre jártál a Kodályba. Hogyan kerültél a hírös városba?
Általános iskola 4. osztályától jártam ide. Csongrádon kezdtem, de már akkor tudtam, hogy a Zeneakadémiára szeretnék bejutni, ezért költöztünk Kecskemétre és választottuk a Kodályt. Itt Lovászné Gajdos Éva tanárnőnél tanultam zongorázni és Révész Lászlónál orgonázni. Nagyon szerettem a Kodályba járni. Rengeteg lehetőség volt a gyakorlásra, nagyon jók a tanárok és nem csak azok, akik zenét tanítanak. A Kodályban is van orgona, így adott volt a gyakorlás lehetősége. Ugyan Csongrádon születtem, de én mindig kecskemétinek mondom magam.

Korán eldöntötted, hogy a Zeneakadémián szeretnél tanulni?
Még Csongrádon láttam egy filmet a tévében, amelyben a zongorista példaképem szerepelt, aki Amerikában tanult. Akkor döntöttem el, hogy én is ezt szeretném és ehhez be kell jutnom a Zeneakadémiára. Nagyon sorsszerű, hogy az akadémiára bekerülve valaki megszólított hátulról, és ő volt az.

Most végezted el az alapképzést orgonaművész szakon, és lassan kezded a mesterképzést. Úgy láttam a pesti vizsgakoncertek mellett az országban többfelé is hívnak fellépni.
Pesten nagyon sok a vizsgakoncertünk. Van egy kamaracsoportunk, a Clapillo trio, velük több helyre eljutunk, már Székelyudvarhelyen is felléptünk. Szerencsére gyakran hívnak minket, így szerteágazóan bejárhattuk az országot.

Mesélnél a Clapillo trióról és az elkövetkező fellépésekről?
Két akadémista társammal alkotjuk a triót, amely klarinétból, csellóból és zongorából áll. Romantikus dalokat játszunk főként, Bhrams-t és Schumannt. Hatalmas öröm, hogy vannak zeneszerzők, akik nekünk írnak, így láthatjuk a reakciójukat. A műsort és a fellépők sorát úgy állítjuk össze, hogy a közönség minden tagja jól érezze magát. Könnyedebb és komolyabb darabokat is játszunk. Mindig olyan fellépőket keresek, akiket magam is hallottam már élőben, és jól ismerek. A jövőre nézve szeretnék egy következő újévi koncertet Kecskeméten, ami már jubileumi lesz. Gondolkodom egy új koncepción. Mindig arra törekszünk, hogy megújuljunk, és évről-évre színvonalasabb legyen a produkció.

Te magad mit szeretsz igazán játszani az orgonán?
Szeretem azt megmutatni, hogy mindent lehet jól játszani orgonán. Szívesen játszok Bachot, Widor-t, Dupre-t, Duruflé-t. Nagyon közel állnak hozzám a franciák.

A hétköznapokban milyen zenét hallgatsz?
A könnyű zenét nagyon szívesen hallgatom, mert kikapcsol. Egész nap komoly zene vesz körül. Ha futok, vagy vonatozok, inkább a régebbi zenéket választom. A legfontosabb, hogy a szöveg megfogjon, legyen mondanivalója.

Te magad írsz zenét vagy zeneszöveget?
Még nem, de majd szeretnék, azonban szeretek mindenre maximálisan felkészülni, és beleásni magam az adott műfajba. Eléggé maximalista vagyok, mindig a lehető legjobbat akarom nyújtani.

Mik a terveid a jövőre nézve? Szeretnél esetleg tanítani?
Már most is tanítok, Maglódon a Vermesi Péter Művészeti Iskolában van kilenc növendékem. Nagyon szeretem őket és a tanítást is, de ez egy teljesen más terület. Nem kizárt, hogy folytatom. A soron következő nagy célom az, hogy Erasmus ösztöndíjjal kijuthassak Párizsba, a konzervatóriumba 1-2 évre. Volt már szerencsém kint lenni, ott teljesen más hangsúlyt fektetnek az orgonára. Jó lenne, ha ezt is el tudnám sajátítani. Egyszer a Notre-Dame karzatára is feljutottam. Hatalmas élmény volt, nagy álmom visszatérni és ott játszani.

Mit jelent számodra a zene?
A zenébe nőttem bele. A zene megnyugtat és feltölt, játszok amikor szomorú vagyok és akkor, ha boldog. A családi életünk és a mindennapjaim része.

A cikk eredetileg a Családinfó Magazin 2019. tavaszi számában jelent meg.