Lúdtalp – tévhitek és a valóság

A lúdtalp a leggyakoribb ortopédiai probléma. Évtizedes beidegződések és tévhitek keringenek a köztudatban a jelenségről. Dr. Kovács Gyula ortopéd szakorvost kérdeztük.

Írta: Vágsélei Csilla Sára

• Gyermekkorban milyen ortopédiai problémák merülhetnek fel?
A lúdtalp már 3-4 éves korban kialakul. A gyerekek először még teli talppal járnak. A talpuk ilyenkor még zsíros, ami a járástól szívódik fel. A gyerekek nagy része a belső bokarészen kezd el járni, ami által nem egyformán terhelődik a két bokarész és a fejlődő talpi izmok, szalagok kinyúlnak, elgyengülnek. Ebből lesz majd 3-4 éves korra a lúdtalp, ami 10 gyerekből kb 8-at érint.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek milyen cipőt használnak. A sarokdöntéses cipők lennének a legjobbak. Pár gyártón kívül, sajnos az ipar nem erre állt rá. Külön sarokéket azonban lehet kapni, amelyek behelyezhetőek a cipőkbe és így bármelyik cipő alkalmassá tehető arra, hogy jó irányba vigye a gyerek lábának a fejlődését. A szülőket gyakran érdekli, hogy görbe-e a gyerek lába vagy sem. Az amit újszülött, óvodás, iskolás és serdülőkorban látunk, még változhat. Amíg a növekedés be nem fejeződik, addig nem lehet eldönteni, hogy a gyereknek lesz-e O vagy X lába. Ezek a térdet érintő görbeségek genetikailag kódoltak és a csontok hossznövekedésével rendeződnek vagy alakulnak ki. Ezért külső tényezőkkel, cipővel, tornával, vitaminnal nem lehet befolyásolni.

5-6 éves korban kezdődik a gyerekeknél a hanyag tartás kialakulása, amely a hát S alakú görbületének a változása, ami majdnem mindig a háti domborúság fokozását jelenti. Nyilván ebben nagy szerepe van az iskolai ülésnek, kevesebb mozgásnak is. Az elmúlt évtizedekben, az óvónők képzése kapcsán a gyerek lábfejlődésével és tartásával kapcsolatos tornák beépültek a tananyagba. A fiatalabb óvó nénik erre figyelnek és ennek megfelelően történik az óvodai testnevelés is. A serdülőkor betegsége a gerincferdülés. Pontos okát nem lehet tudni, ennek megfelelően oki terápiája sincs. Az évszázadok tapasztalatából gyógyítjuk ezeket. Elsősorban gyenge formában tornával. A 20 fokot meghaladó görbületet fűzővel, 35 fokos görbület fölött elvileg műtéti korrekciók jönnek szóba.

• Lúdtalp és bokasüllyedés között van-e különbség?
Nincs különbség. A lábnak két boltozata van. Van egy hosszboltozata, ami az előröl hátrafelé ívet jelenti és van egy haránt boltozata, ami elől a lábközépcsontok által alkotott ív. A lúdtalp ezeknek a negatív irányú változása. Ilyenkor
a boka befelé dől, vagyis süllyed. Ugyanaz a kettő.

• Kialakult lúdtalppal mi a teendő? Talpbetét, mezítláb járás segíthet?
A lúdtalp annyit jelent, hogy negatívan változik a lábszerkezet és a láb terhelési viszonyai is. A kérdés az, hogy a plusz terhelést, a láb izomzata elbírja-e. Alapvetően a lúdtalp egy esztétikai jellegű eltérés. Ha a szalagok, izmok jól fejlődnek akkor nem okoz fájdalmat. Gyermekláb kezelésénél a cél az, hogy az izomzatot próbáljuk fejleszteni. Ebben a sarokék segíthet, ami megakadályozza a boka befelé süllyedését. Ehhez még egy torna is társulhat az izomzat fejlődése szempontjából. A külalak ezektől nem változik, csak az izomerő. Manapság ezeknek az izmoknak a fogófunkcióját hangsúlyozzuk, tehát minden olyan mozgással ami fogással jár. Apró tárgyak elérése, megfogása, rajzolás, írás. A mezítlábas járás a 20-as 30-as években még releváns volt, amikor a tarlón jártak az emberek. Manapság azonban sem a kertünk, sem a lakásunk talaja nem olyan, hogy összehúzódásra késztetné a lábunkat. Ezért, akinek szüksége van ilyen lábbelire vagy sarokékre az otthon is azt használja. A lúdtalpbetét pedig nem fogszabályzó. Nem az a célja, hogy 1-2 év múlva szép íves lábat csináljon, csupán a fájdalom enyhítésére szolgál. Csak annak ajánljuk a talpbetétet legutolsó lehetőségként, akinek valóban fájdalmat okoz a lúdtalp megléte, mivel a betéttel az izomzat még annyit sem dolgozik, mint eddig és a struktúra még gyengébb lesz. A legtöbb embernek soha sem fáj, de van, aki megérzi.

• Melyek a leggyakoribb ortopéd problémák nők körében?
A kalapácsujj, a bütyök, a talpon meglévő fájdalmak hajlamosító tényezője lehet a lúdtalp. Azáltal, hogy valakinek lúdtalpa van, a lábujjakat mozgató inak, a húzásirány megváltozása az előláb kiszélesedéséhez vezethet. Ennek következtében a csontok lesüllyednek és bőrkeményedés jelenik meg, majd létrejön a kalapácsujj. A kalapácsujj miatt pedig a tyúkszemek és így tovább. 5-10 deformitás is kialakulhat 1-2 évtized alatt. A magassarkúval ez még tetézhető és gyorsítható. Az ideális sarokméret 3-4 cm, ami által a testsúly 2/3-a a sarokra 1/3-a az előlábra kerül. A magasabb sarkúnál több kerül előre, ami
a boltozat tönkremeneteléhez, az inak gyengüléséhez vezethet. A túl lapos cipő hordása pedig a sarok- és Achilles táji fájdalmak, sarkantyú kialakulásában játszik szerepet. Célszerű odafigyelni a megfelelő sarokméretre és alátámasztásra, hogy elkerüljük ezeket a deformitásokat, azonban sokaknál az örökletesség is közrejátszik.

A cikk eredetileg a Családinfó Magazin 2018. őszi számában jelent meg.