Lépést tartva gyógyítani

Mindennapi orvosi feladatai mellett szívügye a védőoltás fontosságának terjesztése, sokat foglalkozik a túlsúlyos gyermekek kérdésével, és szeretne minél több előremutató információt megtudni a digitalizáció hatásáról. Dr. Török Karolina csecsemő- és gyermekgyógyásszal beszélgettünk.

Írta: Virág Henrietta

• Hogyan lett Önből orvos, és miért éppen a csecsemő- és gyermekgyógyászatot választotta?
Sohasem szerettem volna mással, mint gyermekekkel foglalkozni. Ebben kisiskolás korom óta biztos voltam, a kérdés csak az volt, hogy óvónő, tanítónő, tanárnő vagy gyerekorvos váljon-e belőlem. Azt hiszem, az orvosi pálya életem legjobb választása volt, nekem való mind mentálisan, mind lelkileg is.

• Már több mint harminc éve praktizál, változások, új szemléletek érintik a gyerekorvoslást is. Nagyon megváltoztak az Önre háruló feladatok?
Minden megváltozott. A tudományos ismeretekkel kezdeném. Jó példa erre, hogy a pályám elején még 6-7 évente adták ki a gyerekek védőoltásairól szóló kézikönyvet, ma ez szinte évente új és egyre vastagabb is. A genetikától a mandulagyulladás kezeléséig, mindent újra kell tanulnunk. Az ismeretek félelmetes mértékben nőnek, mi orvosok pedig próbálunk versenyfutással lépést tartani vele. A társadalmi változásoknak köszönhetően a betegek is változtak. A GYED extra és a mai munkahelyek az anyák munkába való mihamarabbi visszaállását ösztönzik, ami elindít egy mókuskereket. A korán közösségbe került kisgyereknél gyakorivá válhatnak a megbetegedések, elsősorban az alsó- és felső légúti, de nem ritkák a különböző gyomor- és bélrendszeri betegségek sem. Ma már a hányással és hasmenéssel járó vírusok sem mutatnak szezonalitást, a higiénikus viszonyok, a vízforgatós strandmedencék elterjedésével a klasszikus nyári hasmenések száma csökkent, ezzel szemben télen, például a calicivírus előfordulása nőtt.

• Van a közösségbe kerülés elején kialakuló állandó betegségek megelőzésére valami mód? Mit tanácsol így szeptember elején a beszoktatást most kezdő szülőknek?
Sajnos, a beszoktatással együtt sokszor jön az a feloldhatatlan ellentét, amikor szeretne a szülő gondos ápolást biztosítani a gyereke részére, de mellette ott van a munkahely megtartására való törekvése és a munkahely elvárása arra, hogy minél előbb álljon munkába. Ezt az ellentmondást nem tudjuk feloldani. Ha évente nyolc-tíz alkalommal lázas-, hurutos betegsége van egy gyereknek, az teljesen természetes, és még nem kell keresnünk külön immunológiai okot mögé. Szegény szülő csak azt látja, hogy a saját csemetéje már megint beteg. Szeretné őt minél előbb egészségesnek tudni, és szeretne menni dolgozni is, hiszen a gyermekápolási táppénz kínosan kevés. Várja tőlem a receptet, melyik gyógyszer lesz az, ami majd ezt minél hamarabb segíti. De a legtöbb esetben nem gyógyszeren, nem antibiotikumon múlik a gyógyulás, és nem annak hiányán az esetleges visszaesés sem. A közösségekben leginkább vírusok terjednek, melyeket hazavisznek a gyerekek, aztán elkapják a testvérek, peches esetben a szülők, még pechesebb esetben a nagyszülők is, akik sajnos már korukból fakadóan immunológiailag gyengébbek. A kicsiknél az immunrendszer természetes védettsége az iskolaérettség korára alakul ki.

• Megváltozott a gyógyszeradási szemlélet az elmúlt években. A láz csillapításával kapcsolatos kérdéshez hogyan is álljunk ma hozzá?
Állandó probléma a láz és a köhögés. A lázzal kapcsolatos szemlélet alapvetően megváltozóban van, és én ezt úton, útfélen terjesztem. Nem megy egyik napról a másikra, de sokat hangoztatom, hogy nem csillapítunk lázat, csak bizonyos körülmények között, és látom is ennek pácienseim között az eredményét. Gyógyszeradás szempontjából másik állandó vitatéma a köhögés. Fogadjuk el, hogy a köhögés a légutak védekező reflexe. Ha váladék van a légutak között, akkor az ember gyereke köhög, védi ezzel saját magát. Banális dolog a vírusfertőzéssel együtt járó köhögés, csillapítása sokszor eredménytelen. Nagyobb a baj, ha elhúzódóvá válik egy köhögés, amit nem lehet rögtön asztmának nevezni, a vírusokra adott asztmás jellegű válasza ez a szervezetnek, de töredéke asztmává is válhat. A szülő ilyenkor sokszor allergiavizsgálatért kiállt, de nem kell megijedni, zöme vírus vagy ismételt vírusfertőzések után elhúzódó köhögés.

• A doktornő védőoltáspárti, ez már a cikkünk elején kiderült. Mit gondol a közelgő influenza elleni oltásokról?
A megelőzés kapcsán, a gyerekek influenza elleni oltása is egy fontos kérdés. Az utóbbi években e téren nagy volt a bizalmatlanság a szülőkben, holott az a helyzet, hogy egyre gyakrabban kellene majd adnunk ezt az oltást. Sajnos egyre kisebb korban jelennek meg belgyógyászati betegségek is (magas vérnyomás, cukorbetegségek), a közösségbe kerüléssel járó fertőzések miatt különösen védenünk kellene őket az influenza ellen. Az oltás nem tökéletes, ennek oka, hogy az influenza egy nagyon változékony vírus. Ma már létezik olyan négy antigént tartalmazó vakcina, ami féléves kortól adható (kilencéves kor alatt azonban az első évben ismételni kell), kettőezer forint körül van az ára, de a krónikus beteg gyerekeknek ingyen jár. A védőoltás október tájékán jelenik meg, és az az optimális, ha novemberben beadjuk. Ha elmarad, még decemberben, vagy amikor megjelennek az első influenzáról szóló hírek, akkor sem késő, mert pár nap után már van némi hatása. A másik védőoltás, amit itt most örömmel megemlítenék, az a hetedik osztályos lányoknak méhnyakrák ellen adható oltás. Iskolaorvosként is találkozom vele, ettől a tanévtől egy új fajtát adhatunk, mely már kilenc HPV törzset tartalmaz, és jelenleg a világ legkorszerűbb ilyen oltásának számít. Ez a második daganatmegelőző vakcina, mely ingyenesen elérhető, csak a szülő beleegyezése szükséges hozzá.

• Nap, mint nap halljuk, erősítsük gyermekünk immunrendszerét, de még nem adott erre senki biztos receptet, hiszen akkor most mi sem beszélgetnénk a közösségbe kerüléssel járó betegeskedés problémáiról. Mégis, mit tehet a szülő?
Ha az immunrendszer egyszer 6-7 éves korig gyenge, akkor mit tudunk rajta erősíteni? Vagy kell-e rajta erősíteni? A recept nélküli készítmények repertoárja rendkívül széles. A vitaminokkal vigyázni kell, mert nagyon meg tudják emelni a testsúlyt. A kiegyensúlyozott táplálkozásra hívnám fel itt a figyelmet és a mozgásra. A szülőnek kellene példát mutatnia életmódjával, amit majd követni fog gyermeke. Ami még fontos a vírusok időszakában, az a rendszeres szellőztetés, és az, hogy amíg beteg a pici, addig ne kerüljön közösségbe. Szükséges náluk a légutak rendszeres tisztítása, az orr kiszívása, és időben megtanítani őket maguktól fújni, ha már ezt tudják, akkor is ellenőrizni kell, hogy valóban kifújta-e, nem csak törölte. Sok a vírusfertőzés, nagyon nehéz megelőzni, nagyon nehéz gyógyítani, a szülőket csak nyugtatni tudom, hogy nem az ő hibájuk, ha gyerekük nagyon sokat beteg. Fogadják el, adjanak esélyt a szervezetnek a gyógyszermentességre, a lázcsillapító és antibiotikum nélküli gyógyulásra is.

• Sok esetben tudja a szülő, hogy nem kell gyógyszer a gyerekének, de az intézmény felé benyújtandó orvosi igazolás miatt még is meg kell jelenni a rendelésen.
Igen, az esetek nagy részében el tudná maga a szülő dönteni, hogy vihető vagy nem vihető közösségbe gyermeke. Kollégákkal együtt erősen propagáljuk, hogy az iskolás gyerekeknek 3 helyett 15 napra nőjön a szülő által igazolható napok száma. Ezzel elkerülhetnénk sok felesleges orvoshoz járást és felesleges betegek közötti várakozást is. Nagyon jó gyakorlati lépés lenne az igazolások liberalizálása, amivel nem a gyógyulást lassítanánk, hanem a hétköznapokat segítenénk. A szülőre nem csak a banális betegségek esetében kellene hagyatkozni, a súlyos esetek diagnosztizálásában is nagyon fontos szerepük van. Tudják, érzik, ha máshogy beteg a gyerekük, és erre az orvosnak hallgatni kell.

A cikk eredetileg a Családinfó Magazin 2018. őszi számában jelent meg.