Gyermekünk emésztésének nem megfelelő működése sok mindent jelezhet: a refluxtól a bélgyulladáson át az allergiáig. A témában Dr. Vajdovich Éva csecsemő- és gyermekgyógyász gasztroenterológust kérdeztük.
Írta: Vágsélei Csilla Sára
• Csecsemőkorban milyen gasztroenterológiai problémák merülhetnek fel?
Egy éves korig a reflux a leggyakoribb, amely azt jelenti, hogy a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a picinél bukásban, nyeldeklésben, csuklásban, hasfájásban, nyugtalanságban és csillapíthatatlan sírásban mutatkozik meg leggyakrabban. Tévhit, hogy a jól fejlődő csecsemőknél nem fordulhat elő. Mivel a bélrendszer éretlenségéből fakad, sűrűn előfordul ebben a korosztályban, és éppen ezért kinőhető. A reflux sokszor együtt jár ételallergiával is, mint például tehéntejfehérje allergia. Ebben a korban ez a fő fehérje, amivel akár anyatejen, akár tápszeren keresztül a csecsemők találkoznak. Tünetei lehetnek: hasmenés vagy székrekedés, ekcéma, csalánkiütés, szemdagadás, véres széklet stb. Ha a szülő ezeket tapasztalja, érdemes orvoshoz fordulni.
• Tehet valamit azért a kismama, hogy gyermeke ne legyen allergiás, illetve érzékeny bizonyos ételekre?
Az allergiára való hajlam öröklődik, de az hogy ki mire lesz allergiás az nem. A kismama étrendjével gyakorlatilag nem megelőzhető a későbbi allergia kialakulása. Kutatások csak két dolgot tudtak kimutatni, amelyek negatívan befolyásolhatják ezt. Az egyik a dohányzás (a kismama környezetében is), a másik a kismama környezetének csótányfertőzöttsége. Azonban érdemes az utolsó trimeszterben a kismamának magas törzsszámú probiotikumot szedni, így a természetes úton zajló szülésnél a jótékony baktériumok fognak kolonizálódni az újszülött bélrendszerében, és kisebb lesz az allergia kialakulásának lehetősége. A jó bélflórát támogatja az anyatejes táplálás is. Ha a baba tápszeres, akkor elmaradhatatlan a probiotikum pótlása. Amennyiben allergia tünetei jelentkeznek a szoptatott csecsemőnél, akkor az anya étrendjét vizsgáljuk, és a diagnózis után az anya étrendjéből iktatjuk ki az allergént. Egyéves kor alatt nem tudunk allergiavizsgálatokat végezni, csak a csecsemő és az édesanya étrendjének megfigyelése alapján következtetünk arra, hogy melyik élelmiszer lehet a kiváltó ok. Egyébként a mértéktelenséget kerülni kell minden élelmiszernél. A tehéntej egy agresszív fehérje, ami átmegy az anyatejen is, ezért egyik korosztály se fogyasszon napi négy dl tejterméknél többet. Ha tápszerre van szükség, ne kísérletezzenek a szülők. Sajnos sokszor mire hozzám kerülnek, már 6-8 tápszert kipróbáltak. Nem tesz jót a logika nélkül cserélgetett tápszer.
• Mely ételallergia, illetve érzékenység nőhető ki és meddig?
Az allergia és az ételérzékenység két különböző dolog. Az ételallergia immunológiai alapon jön létre, vagyis az immunrendszer ellenanyagot termel az adott étel ellen. Ilyen például a tehéntejfehérje allergia. Az érzékenység pedig főként enzimhiányból fakad, mint a laktózérzékenység (tejcukor). A tehéntejfehérje allergia egészen fiatal felnőttkorig nagy eséllyel kinőhető. Tudni kell, hogy mi az, amire a gyermek reagál, és azt ki kell venni az étrendjéből, akkor van lehetőség arra, hogy kinőhesse. Az olajos magvak allergiája sokkal kevésbé nőhető ki. Van olyan orvosi tábor, aki azt mondja, csak egy éves kor fölött adjunk darálva mogyorót a picinek, hogy kisebb legyen az allergia lehetősége. Van olyan tábor is, aki szerint minimális mennyiségben egészen pici korban érdemes megismertetni a kicsivel, hogy kialakuljon a tolerancia. Mai útmutatás szerint minden pici gyerek találkozik földimogyoróval, hiszen a Vigantol
(a leggyakrabban használt D vitamin készítmény) is földimogyoró-olajjal készül.
• Nagyobb gyermekeknél milyen panaszokkal fordulnak Önhöz?
Egy éves kor után a táplálkozásban megjelennek az ipari termékek tele adalékanyagokkal és tartósítószerekkel. Ezekhez ekkor még mindig éretlen az immunrendszer. Ebből kifolyólag sok tartósítószer intoleranciával találkozom. Ilyenkor kezdenek megjelenni a bélbetegségek. Ha egy gyereknek laza, esetleg véres széklete van visszatérően, amellett nem szabad elmenni vizsgálat nélkül. Ebben a korban kezd halmozódni a lisztérzékenység, amely egy életre szóló betegség, és életre szóló gluténmentes diétával jár. Komoly diagnosztika kell mielőtt egy gyermeket gluténmentes diétára veszünk, hiszen a nem megfelelően megválasztott étrend káros is lehet. Ez ma egy slágerdiéta, sokan tartják a gyerekeknél is divatból, holott nem vizsgáltatták ki előtte.
• Túlsúlyos gyerekén hogy segítsen a szülő? Káros-e a gyermekkori fogyókúra?
Mindenekelőtt a túltáplálás megelőzése az első. Fontos, hogy életkorának megfelelő vegyes táplálkozásra szoktassák a gyermeket. Ha már túlsúlyos a gyermek, akkor ne próbálgassanak kivenni ezt is azt is az étrendjéből. A túlzásba vitt diéta veszélyes lehet, ahogy az egyoldalú táplálkozás is. Egy gyereket nem fogyasztunk, hanem szinten tartunk és mozgatunk, megtanítjuk helyesen táplálkozni és szorgalmazzuk ennek betartását. A fejlődésükhöz szükséges a megfelelő tápanyag bevitel. Sajnos kevés gyerek sportol, pedig nagy a mozgásnak is a szerepe az étrend kiegyensúlyozásában.
A cikk eredetileg a Családinfó Magazin 2018. őszi számában jelent meg.